Ducin is fitten!

Ne ijedjetek meg, nem arról fogok írni, hogy napi hány órát sanyargatom magam sporttal és egyebekkel "legyünk fittek" címszó alatt! Szó sincs ilyesmiről. Nyugodtan olvassatok tovább! :)

Az az igazság, hogy a második terhességem alatt elég sokat kellett feküdnöm, és hát igen, szülés után már akkor szuszogtam, mikor még csak elindultam a lépcsőn az emeletre. Amikor felálltam az ágyból és elmentem a kiságyig, majdnem kiugrott a szívem a helyéről. 

El is mentem egy kardiológushoz, készült terheléses EKG is (szobabiciklin). Kiderül. hogy bár szerencsére semmi szervi bajom, de iszonyatosan rossz kondiban vagyok. Megígértem az orvosnak, hogy minimum napi fél órát biciklizni vagy futni fogok és nem eszem össze mindenfélét. Bevallom, eddig nem tartottam be az ígéretem, aminek több oka is van. Nem kifogás, csak ok: a vizsgák a fősulin, beleszokni az "új" életbe 2 gyerek mellet, beszorítani valahová a blogot is.... és hát mindig a sport maradt el. És őszintén szólva az étkezésre sem nagyon figyeltem. Eddig!

A héten elkezdtem a szobabiciklizést, egyenlőre még a 15 perctől is lóg a nyelvem, de utána szuper érzés, hogy ma is bezsúfoltam az időmbe, nem kerestem kifogást (igaz általában este 9kor jut rá időm, de legalább jut rá). A cél minimum a napi 30 perc a 3-as fokozaton, heti 4-5 alkalommal. Ezenkívül sem ülök egész nap, így már ezalatt a fél év alatt is sokat javult a kondim, annak ellenére, hogy nem sportoltam célirányosan. "Csak" mostam, főztem, takarítottam, gyerek után pakoltam, fürdettem, oviba cipeltem, stb. De azért éreztem, hogy ez nem elég, így most elégedett vagyok, hogy -ismét- elhatároztam magam. Bízom benne, hogy azt a napi fél órát sikerül beillesztenem a mindennapokba.

 

Az étkezéssel kapcsolatban viszont bajban vagyok. Egyszerűen imádom a csúnya, rossz, egészségtelen kajákat. Pizza, spagetti, péksütemények és társaik. Persze tudom, hogy vannak az egészséges változataik, de valljuk be, az nem ugyanaz. És nem is olyan finom! A szerencsém talán az, hogy imádom a csirkehúst, így ezzel garázdálkodhatok a konyhában. Majd néha bemutatom, mit sikerül összehoznom.

Így a végén azért tisztázni szeretném, hogy NEM fogyózom. Csak szeretnék egészségesebb lenni. De ha megkívánok egy pizzát vagy spagettit akarok enni, akkor azt fogok. És nem valószínű, hogy külön kotyvasztgatok magamnak mindennap. Azt fogom enni, amit a család, csak legfeljebb figyelek a mértékre. Most végre sikerült elérnem, hogy megbékéltem a súlyommal, tehát nem a fogyás a cél, hanem a fittebb, egészségesebb élet. De persze, nem fogok sírni, ha lemegy 1 vagy 2 kiló. (Többet nem tartok valószínűnek :) )

Tehát még egyszer leszögezném, hogy mindent ugyanúgy fogok enni, kísérletezgetni a konyhában, de folytatom a mozgást és nem chipset eszek pizzával. :)

Mert bár plus size vagyok, azért szeretnék sokáig a lányaim mellett lenni és ehhez az kell, hogy odafigyeljek magamra.

Au revoir!

                                 Mona